Fussuk le a FélMaratont JG 360 000 026

1. Cél kitűzése. Fontos, hogy nehezen, de elérhető legyen. Esetünkben ez volt a félmaraton.

2. Motiváció. A célt mindenki sajátjának érezze és akarjon érte küzdeni. A középiskolás korosztálynak példaképek kellenek. Olyan felnőttek, akik már elértek valami vonzót az életben. Szűcs Antal 2001-ben lett OB 1. helyezett maratonfutásban többek közt, a sportból élt és jelenleg is a sport körül tevékenykedik, elkötelezett híve annak, hogy minél több fiatalt szoktassunk rendszeres mozgásra. Kiss János „amatőr” futó 63 országban futott már maratont, jelenleg is évi 3000 km-t fut. Saját példájával szeretné megmutatni a fiataloknak, hogy igen hányatott sorsú gyerekből is lehet a világban utazó felnőtt, aki a maratoni táv teljesítését okozó elmondhatatlan boldogságot, örömet keresi. Ehhez jó értékrendet kell magunk elé állítani. Kötetlen beszélgetés és jó humorral átszőtt előadás formájában tudtunk meg Szűcs Antaltól számos fontos tudnivalót. Külön kiemelte a rendszeresség fontosságát, nemcsak a futásban, hanem bármely sportban és az életben. A világutazó Kiss Jánostól megtudhattuk, hogy 1985-ben, amikor meglátta New Yorkban azt a sok futót, a célba érkezésnél az arcukra kiülő őszinte boldogságot, akkor határozta el, hogy ennek ő is részese szeretne lenni. Utánajárt, jelentkezett, felkészült és lefutotta. Egy másik alkalommal a strandon felfigyelt két úszóra, akik rendszeresen és sokat úsztak, kiderült, hogy Iron Man versenyre készülnek (3.8 km úszás, 180 km bringa, maratonfutás). Elhatározta, hogy azt ő is szeretné megcsinálni. De ehhez meg kellett tanulnia úszni. Belevágott és meg is csinálta az Iron Mant, bőven 12 órán belül. Mindketten hangsúlyozták, hogy az élethez célok kellenek és kitartás, hogy a feléjük vezető utat is élvezzük. A beszélgetés végén a jelentkező gyerekek aláírtak egy EMLÉK(EZTETŐ)lapot, melyen fogadják, hogy felkészülnek április 6-ra a félmaraton lefutására.

3. Végrehajtási terv készítése, ami folyamatosan megújítható. Ez volt az edzéstervünk és elkészült a heti közös futások és az intenzív hétvégék időbeosztása és programterve is.

4. Terv végrehajtása. Az edzéstervet a gyerekek teljesítése alapján minden héten személyre szabtunk, mert volt, aki beteg lett, volt, aki sérüléstől szenvedett és volt, aki csak elfáradt vagy nem ért rá. Futások után a közös vacsorákon családias hangulatban beszéltük meg, hogy ki, hogyan érzi magát, miben jó és miben kell még fejlődnie. Sokat dicsértem a gyerekeket, mindenkinek a teljesítményét külön-külön értékelve. Ezzel fenntartottam az érdeklődésüket a projekt iránt és a csapatszellem is formálódott.

5. Támogató környezet biztosítása: A mentorokon keresztül kapcsolatot építettünk ki a szegedi Titán Triatlon Sport egyesülettel, ahol szívesen látják gyerekeinket edzésre azóta is. A szülőkkel levélben vettem fel a kapcsolatot, tájékoztattam őket a projektről és kértem, hogy segítsék a munkánkat az otthoni sportolás lehetőségének biztosításával, valamint jeleztem az intenzív hétvégén való részvétel lehetőségét. Az általunk szervezett félmaraton futásra vendég futókat is hívtunk, hogy egészen versenyszerű legyen a megmérettetés.

6. Értékelés: A profi mentordiákok mellett több különböző tempójú futó küzdött a táv teljesítésével, amivel további inspirációt biztosítottunk diákjainknak. A célba érkezés öröme eufórikus hangulatot varázsolt mindenki lelkében. Közös ebédünk alkalmával osztottuk ki a célcsomagokat, egyenként kiemelve mindenki teljesítményét, amit az egész társaság tapsa emelt a maradandó emlékek sorába.

7. Továbbadás: Másnap az átmozgató futásunkkor, a dohányozni kivonult sok kollégista között elhaladva mindnyájan büszkén viselték az I.KOLI Fél Maraton feliratú futópólót. Kis társaságunk közben megalakította a forever Run csoportot a legismertebb közösségi oldalon, ahol a futásainkról és céljainkról tájékoztatjuk egymást. A projekt kereteit túllépve is vannak eredményeink: Volt aki arról számolt be, hogy a tanulmányi eredménye javul; első lett az osztályában a Cooper teszten a fiúk, vagy a lányok közt; az egyik megnyerte, a másik harmadik lett a kollégiumi mezei futóversenyen; őt indította az iskolája 1500 m-es futóversenyen; a környezetében mások is elkezdtek futni.

Saját meglátások: Abban reménykedem, hogy diákjaim nem csak egy félmaraton lefutásához, hanem egy sikeres, boldogabb életvitelhez kaptak metódust. Ha van célunk, azt rugalmas tervvel és nagyon kemény, kitartó munkával, hittel, tisztelettel és szeretettel el lehet érni.