Logikaszinó JG 310 000 014

A program segítségével elméleti és gyakorlati feladatokon, feladványokon keresztül, játszva lehet megtanítani a gyerekeket a logikus gondolkodásra, a problémák rugalmas, a hagyományostól eltérő, a helyes megoldásokhoz vezető megközelítésére. Ezek a foglalkozások arra tanítanak, hogy minden kérdést lehetőleg több oldalról közelítsünk meg, gondolkozzunk rugalmasan! Ez ugyanis sokszor hamarabb eredményre vezethet, mint az egyetlen begyakorolt, belénk rögzült megoldási séma. És mindennek keressük a miértjét, a logikus okát. A konvergens és a divergens gondolkodást is próbálja fejleszteni ez a program.

Használjuk a fejünket, bízzunk a logikus következtetésekben úgy, ahogyan a felvilágosodás filozófusa, Descartes is gondolkozott. Kételkedjünk mindabban, amit hallunk, látunk. Hiába látjuk azt, hogy reggel a Nap keleten felkel, este pedig lenyugszik, mégsem a Nap forog a Föld körül. „A nehezebben kifürkészhető igazságok tekintetében a szótöbbség nem ér semmit, mert sokkal valószínűbb, hogy egyetlen ember akadt rájuk, mint egy egész nép.” Ha nem fogadjuk el kritika nélkül mindazt, amit hallunk, ha kételkedünk mindenben, akkor egy dologban nem kételkedhetünk: abban, hogy kételkedünk. A gondolkozásunkból ez következik cáfolhatatlanul: Gondolkodom, tehát vagyok! (Cogito ergo sum – ahogyan ezt Descartes megfogalmazta.) Inkább ezt a tanácsot kövessük, mint a másik lehetőséget: Nem gondolkodom, tehát nem vagyok. Fogadjuk meg Horatius tanácsát: Sapere aude! Azaz: merj gondolkodni!

Milyen feladatok voltak a foglalkozásokon? A gyerekek megismerték az évszázadokkal korábban használt szorzási módszereket: az egyiptomi szorzást, a pálcikás módszert, a hindu rácsos szorzást, és az itáliai számolómesterek csészeszorzását. Az írásbeli szorzáshoz kapcsolódó feladattípusokkal ismerkedtünk, és versenyfeladatokat is megoldottunk, például egy régebbi feladatot a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról. Voltak számjegymozgatásos feladatok. Könnyebb és nehezebb feladványok műveletsorok rekonstruálására, ezek alkalmasak a kreativitás, a gondolkodás rugalmasságának fejlesztésére is. A kreativitásfejlesztést szolgálták a Bongard-problémák is. Játékaink közül néhány: teknősbéka-játék, nyelvi játékok (csacsi-pacsi, szóegyenletek), SET kártyajáték. Játszottunk számítógépen is: átkelési feladatot (japán IQ), átrendezési feladatot (ugráló békák), útvonaltervezést (car puzzle). Az algoritmikus gondolkodás fejlesztését segítette a bábuk felhelyezése az ötágú csillagra, és Conway szoliteres feladványa az ötödik mezőre. Szerepeltek a programban képrejtvények, kártyatrükkök, a 3 csésze trükkje (ezt sokan megtanulták, begyakorolták), a bűvös kártyák trükkjének gondolatolvasását pedig állatképekkel mutattam meg. Sikere volt a „narancsszínű róka Dániában” gondolatolvasónak is. Megoldottunk gyufarejtvényeket, volt papírhajtogatásos feladványunk, és voltak sorozatfolytatós rejtvényeink is. A Csalafinta feladatok feladatlap a tipikus gondolkodási hibák megismerését segítette.
A gyerekek a foglalkozásokon kaptak „házi feladatokat” is, ezeket a következő napon beszéltük meg. A gyerekek ezeket a feladatokat igényelték, sokat foglalkoztak velük, és várták, hogy megmutassák, mire jutottak.

Jó hangulatban teltek a foglalkozások, a gyerekek lelkesek, igyekvőek. Ügyesek, tehetségesek. Volt, hogy a szokásos szünet is elmaradt a foglalkozások között, annyira lekötötte őket az, amivel foglalkoztunk.