Szülei mindig azt mondták, nincs más dolga, mint tanulni. Még a középiskolában francia felsőfokú nyelvvizsgát tett, az angolban a középfokig jutott. „Az egyetemen az élelmiszeripari műveletek volt a kedvenc tárgyam. Szerettem a sok számítási példát, mindig nagyon érdekelt, hogyan működnek a berendezések és eszközök” – mondja Várvölgyi Evelin a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi karán töltött évekről.
Kutatómunkáját harmadéves egyetemista korában kezdte a tudományos diákkörben. A növényolaj-keverékek oxidációs stabilitásának és érzékszervi jellemzőinek elemzésével foglalkozott. Kiváló tanulmányi eredményeivel többször is köztársasági ösztöndíjat nyert, amit újabb nyelvek – az olasz, a török és a spanyol – elsajátítására költött. „Nem okoz gondot, hogy egyedül vágjak bele ismeretlen dolgokba. Nem ijedtem meg akkor sem, amikor kikerültem fél évre ösztöndíjjal a németországi Fuldába, ahol az ottani főiskola egyik professzora bevont az eszpresszó kávékkal kapcsolatos kísérletekbe” – meséli.
Visszatérve csatlakozott azokhoz a Közép-Európában egyedülálló kutatásokhoz, amelyek a fizika-automatika tanszéken folynak a kémiai érzékelő elektródokkal rendelkező elektronikus nyelvvel. 2012-ben felvették a doktori képzésbe, és kutatásai mellett méréstechnikát, automatizálást oktatott az egyetemen. A kávéitalokban előforduló tipikus ízhibák gyors meghatározásával foglalkozott. Eredményeiről szerzőtársaival több rangos hazai és nemzetközi konferencián, illetve elismert nemzetközi folyóiratban számolt be.
Gyakorlatot szerzett az egyik multinacionális kávégyártó cégnél és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Doktoranduszi ösztöndíjat nyert kutatásaihoz a Nemzeti Kiválóság Programban: megtanulta, miként tud kutatóként közérthetően kommunikálni arról, amivel foglalkozik.
Minden újdonságra nyitott: az egyetem alatt úgy tartotta karban nyelvtudását, hogy külföldi csoportokat, Erasmusszal érkező diákokat kalauzolt Budapesten, a középiskolában pedig közel egy éven át bemondó volt a pásztói városi tévében. Jelenleg francia fordításokat vállal, és doktori disszertációjának befejezésén dolgozik. Imád sütni-főzni és sportolni, legyen szó capoeiráról, aerobikról, táncról vagy éppen röplabdáról.
„Mindenképpen szeretnék az élelmiszeripar közelében maradni, és a kutatási eredményeimmel megkönnyíteni a hatóságok, a vállalatok munkáját a kávé esetleges ízhibáinak felderítésében – mondja terveiről. – Számomra két dolog igazán fontos: a szakmám és az idegen nyelvek. Nem szeretnék külföldön dolgozni, mert nagyon élvezem a magyar főváros lüktetését. Én itt vagyok otthon.”
Mentor: Antal Emese
Céltudatosság, szorgalom, tehetség – ez jellemzi Vivient. A mentorprogram során arra törekszem, hogy látókörének szélesítése mellett megismertessem olyan emberekkel, akik tartalmas beszélgetésekkel hozzájárulnak ahhoz, hogy még többet tudjon meg a szakmájáról, amit hivatásának választott. Tovább szeretném bővíteni azt a sokszínűséget, amelyet ebben a ragyogó fiatal lányban felfedeztem. Remélem, hogy kapcsolatunk hozzásegíti ahhoz, hogy olyan úton induljon el, ahol a tehetsége maximálisan ki tud bontakozni.
